A Frisbee története
Különös legenda övezi a frizbi sport megjelenését. Úgy beszélik, hogy a játék kialakulásához néhány unatkozó egyetemistára és egy cukrászmesterre volt szükség. Jó néhány évvel ezelőtt egy amerikai egyetem diákjai úgy döntöttek, nincs is jobb dolog a szünet eltöltésére, mint az alumínium tálcák dobálása. Persze ezeket a tálcákat valahonnan be kellett szerezni.
A beszerzés központja pedig John Frisbee cukrászdája volt. S ha már ez a derék, jó cukrász ilyen jelentősen hozzájárult a dolgokhoz, akkor nem volt kérdéses, hogy mi lesz a játék hivatalos neve. A sportszergyártók hamar rájöttek, hogy nem múló hóbortról van szó,így nekiláttak a korongok gyártásának. Persze, a mi kedvenc nyári sportszerünknek, amit mondjuk valamelyik gyorsétteremben, kaptunk ajándékba, nem sok köze van az igazi frizbi koronghoz. Egy profi versenyző biztosan megmosolyogná kedvenc műanyagból készült játékszerünket. A korongok tökéletesítésével egy időben, kialakultak a páros, egyéni és csapatjátékok. A hivatalos szabályok szerint hat egyéni, két páros és két csoport játékstílus létezik.
Vagy a másik elmélet szerint...
1871-ben William Russel Frisbie az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80000 süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcákon szállítottak. 1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai kezdték el a korong tálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport szempontjából sokkal jobb tulajdonságú korongokat kapnak. A második világháború után Fred Morrison forradalmasította a frisbee piacot műanyagból készült "tálcáival", majd 1955-ben a Wham-O koronggyártó céggel együtt elkezdték a tömeggyártást.
Itthon:
1992 őszén egy amerikai házaspár (Bob Flynn és Yvonne Wittmann) érkezett Ózdra. Mindketten tanárok voltak, és a város gimnáziumában kezdtek el tanítani. Itt röpcédulákat osztogattak, amiken frizbit mint csapatjátékot hirdették, az edzések időpontja és pár szabály volt még rajta. 10-15 lelkes diák összeállt és elmentek az első edzésre, amelyet Bob tartott, és ott is ragadtak.
Ezzel a lendülettel meg is alakult az első magyar frizbi csapat, amely UFÓzd (Ultimate Frisbee Ózd) néven vált ismerté.
A SZABÁLYOK
(1) A játékszellem (Spirit of the Game)
(2) A pálya (Field of Play)
(3) Felszerelés (Equipment)
(4) Játékszabályok (Rules of Play)
(4.1) Szabályok megváltoztatása
(4.2) Játékidő hossza
(4.3) Időkérések
(4.4) Cserélés
(4.5) A játék kezdése és újrakezdése
(4.6) A pályán kívül
(4.7) Gólterületen belüli korongbirtoklás
(4.8) Gólszerzés
(4.9) Eladott korong, a támadás jogának elvesztése (Turnovers)
(4.10) A dobó (The Thrower)
(4.11) A dobóvédő (The Marker)
(4.12) A fogadó játékos (The Receiver)
(4.13) Szabálytalanságok (Fouls)
(4.14) Helyezkedés (Positioning)
(4.15) Tisztviselők
(4.16) Szabálysértések (Violations)
(4.17) Játék megszakítások (Stoppage of Play)
(4.18) Etikett
5. Függelék - Szószedet
1.A játékszellem (Spirit of the Game)
Az Ultimate Frisbee abszolút a sportszerűségen alapszik. A játékban a küzdelem sosem lép túl a sportszerűség határain, a játékosok egymás iránti tiszteletén alapszik. Az ellenfél kigúnyolása, az agresszív játék, az alattomos szabálytalanság vagy a minden áron győzni akarás megsérti a játék szellemét, ezért a játékosoknak ezeket kerülniük kell.
Az Ultimate Frisbee szabályok bevezetése egy útmutatót ad ahhoz, hogy milyen módon kell a játékot játszani. A szabály azt feltételezi, hogy nincs olyan Ultimate játékos, aki szándékosan megszegné azt; ezért nincsenek büntetések a véletlen hibákért, ehelyett inkább a játék újrakezdődik, ezáltal azt próbálja szimulálni, hogy mi történt volna, ha nem lett volna szabálytalanság.
2. A pálya (Field of Play)
(2.1) A pálya méretei
A pálya egy kb. 64x37 méteres (70x40 yardos) játéktérből (infield area) és mindkét végén kb. 23x37 méteres (25x40 yardos) gólterületből (endzone) áll.
(2.2) A pálya felülete, anyaga
A játékot bármilyen felületű pályán lehet játszani, habár jó minőségű fű ajánlott, amely lehetőség szerint egyenletes, sík és mentes mindenféle gödröktől, amelyek a játékosok testi épségét veszélyeztetnék.
(2.3) Gólvonalak
A gólvonalak (goal lines) választják el a játékteret (infield area) a gólterületektől (endzones) és a játéktérhez tartoznak, ezért ha a játékosnak az elkapás pillanatában a támaszkodó lába érinti a gólvonalat, akkor az még nem pont.
(2.4) Határoló vonalak
A határoló vonalak, oldal- és alapvonalak (sidelines and endlines), választják el a pályát a pályához nem tartozó területektől (out-of-bounds), és nem tartoznak a pályához. Azaz ha a játékosnak az elkapás pillanatában a támaszkodó lába érinti a határoló vonalak bármelyikét, akkor a játékos kint van a pályáról.
(2.5) Jelölőbóják
A gólterületet és a pálya sarkait élénk színű, műanyag bójákkal kell megjelölni.
(2.6) Korlátozó vonal (Restraining Line)
A korlátozó vonalat a pályát határoló vonalaktól 5 méterre kell elhelyezni, azért hogy a játék közben az oldalvonalak szabadon maradjanak.
(2.7) A jelölővonalak
Bármely vonal kijelölésére tilos maró hatású anyagot használni! A jelölővonalak szélessége kb. 5-10 cm (2-4 inch) között legyen.
3. Felszerelés (Equipment)
(3.1) A korong
Bármely, a két csapat kapitánya által elfogadott és a WFDF szabályainak megfelelő korongot lehet használni. Ha a kapitányok nem egyeznek meg a korongot illetően, akkor a versenybizottság által hivatalossá tett korongot kell használniuk. Ha nincs a versenybizottság által hivatalossá tett korong, akkor a WFDF Ultimate Bizottsága által elfogadott korongot kell használni. Ha a csapatok nem értenek egyet a speciálisan kiválasztott koronggal, akkor két lehetőség van:
mindkét csapat javasol egy korongot és a játék egyik részét az egyik, másik részét a másik koronggal játsszák;
a javasolt korongok közül pénzérme feldobásával lehet eldönteni, hogy melyik korongot használják a teljes játékidő alatt.
(3.2) Védőruha
A játékosok bármilyen védőfelszerelést használhatnak, amely nem veszélyezteti a játékostársaik testi épségét.
(3.3) Egységes szerelés, mez
Minden csapat játékosainak egységes szerelést vagy egyértelműen megkülönböztethető szerelést kell viselniük.
(3.4) Stoplis cipők
Stoplis cipők használata megengedett; azonban a játékosok nem használhatnak fém stoplikat.
4. Játékszabályok (Rules of Play)
(4.1) Szabályok megváltoztatása
A következő szabályok bármelyikét meg lehet változtatni a két csapat kapitányának egyetértésével, illetve a versenybíróság beleegyezésével.
(04.2) Játékidő hossza
A játék addig tart, amíg az egyik csapat el nem érte a 21 pontot legalább két pont különbséggel, vagy el nem érik a 25 pontot. Miután az egyik csapat elérte a 11 pontot, félidő következik, ami 10 perces szünetet jelent.
(4.3) Időkérések
(4.3.1) Nem sérülés miatti időkérés (Non-Injury Time-out)
Mindkét csapatnak két-két nem sérülés miatti időkérése van lehetősége félidőnként, ha a játék 17 vagy kevesebb pontig tart és három-három, ha a játék 18-nál több pontig tart. Mindkét csapatnak egy plusz időkérési lehetősége van a hosszabbításban. Hosszabbítás akkor fordul elő, amikor a csapatok egyenlő ponttal állnak az eredetire tervezett ponthatár alatt eggyel.
(4.3.1.1) Időkérés
Időt bármely csapat kérhet gól után, kezdődobás előtt, vagy bármely játékos kérhet, akinél a korong van.
(4.3.1.2) Időkérés hossza
Az időkérés hossza nem haladhatja meg a 2 percet.
(4.3.1.3) Időkérés jelzése
Ha a játékos vagy a csapatkapitány időt kér, akkor a kezével egy betűt formál, és hangosan azt mondja: "Time-out" (időkérés).
(4.3.1.4) A játék újrakezdése
Időkérés után az a játékos hozza játékba a korongot, akinél az időkérést megelőzően volt. Ha a játékos, aki birtokolta a korongot már nincs a pályán, akkor az ő helyére beállt játékos hozhatja játékba a korongot. Ha a korong elhagyta a pályát az időkérés előtt, akkor az ahhoz a ponthoz legközelebbi helyen kell játékba hozni a korongot, ahol elhagyta a játékteret. Miután minden játékos elfoglalta a pozícióját és ellenőrzés (check) történt a játékot újra lehet kezdeni.
(4.3.2) Időkérés sérülés miatt (Injury Time-out)
Bármely sérülés miatti időkérés, amelyet bárki is jelez nem számít bele az előző pontban tárgyalt időkérésekbe. Viszont, ha a sérülés miatti időkérés esetén a sérült játékos nem hagyja el a pályát, akkor nem sérülés miatti időkérésnek minősül.
(4.3.2.1) Ha a korong játékban van
Ha a korong a levegőben volt a sérülés és az ?Injury time? jelzése pillanatában, akkor a játék addig folytatódik, amíg a korong valamelyik játékos birtokába nem kerül.
(4.3.2.2) A játék folytatása
A játék arról a helyről folytatódik, ahol az időkérés miatt megszakadt, a korong annál a játékosnál van, aki az időkérés előtt birtokolta és ellenőrzés (check) után a játékot újra lehet kezdeni. Minden játékosnak azt a pozíciót kell felvennie, amelyet az időkérés előtt elfoglalt. Más pozíciót csak akkor vehetnek fel a csapatok, ha közben csapat időkérés is történt.
(4.4) Cserélés
Cserélésre lehetőség van minden gól és kezdődobás között, illetve a félidő elkezdése előtt, vagy le lehet cserélni a sérült játékost.
Nincs lehetőség cserére egyéb, nem sérülés miatti időkérésnél a játék alatt.
Sérüléskor: ha az egyik csapat játékos(oka)t cserél, akkor a másik csapatnak lehetősége van legfeljebb ugyanannyi játékos cseréjére; ugyanabban az időben.
(4.5) A játék kezdése és újrakezdése
(4.5.1) Csapatkapitány
A játék megkezdése előtt a csapatok kijelölnek egy-egy csapatkapitányt, aki képviseli a saját csapatát vitás helyzetekben és a különböző választásoknál.
(4.5.2) Az első támadás eldöntése
Az első támadás jogának eldöntése korong feldobással történik. Mindkét csapatkapitány feldob egy-egy korongot. Amíg a korongok a levegőben vannak, a kapitányok bemondják, hogy ?Egyforma? vagy ?Különböző? (?Same? or ?Different?). Azaz választanak, hogy a korongok egyforma állásban esnek a földre vagy különbözőben. A választás győztese dönti el fogadni vagy dobni szeretnék a kezdődobást vagy inkább térfelet választanak. A vesztesnek marad a másik választás.
(4.5.3) A második félidő kezdése
A második félidő első pontjának ellentétesen kell kezdődnie, mint az első félidőben. Mindkét csapat azt a gólterületet támadja, amit az első félidő kezdetén védett, és a kezdődobást az első félidőben fogadó csapat dobja.
(4.5.4) Kezdődobás (Throw-off)
Minden félidő, hosszabbítás és minden gól után a játék a kezdődobással kezdődik.
Minden gólt követően a csapatok térfelet cserélnek, azt a gólterületet védik, amelyet addig támadtak, és a gólt szerzett csapat dobja a kezdődobást.
Helyezkedés a kezdődobás előtt:
o Dobó csapat: A dobó csapat játékosainak a saját gólterületükön belül kell maradniuk, amíg a játék kezdetét nem veszi a kezdődobással, de ezen a gólterületen belül szabadon mozoghatnak.
o Fogadó csapat: A fogadó csapat játékosainak, a kezdődobást megelőzően, egyik lábukkal az általuk védett gólterület vonalán kell állniuk, és egymáshoz képest relatív helyzetüket nem változtathatják meg (nem cserélhetnek helyet).
Készenlét jelzése: A kezdődobás csak azután történhet, hogy a dobó játékos és a fogadó csapat egy játékosa kezét felemelve jelezte, hogy a csapatuk készen áll a játékra.
A játék kezdete: Miután a dobó játékos kezét elhagyta a korong, minden játékos megkezdheti a mozgást minden irányba, és a játék kezdetét veszi.
Beavatkozás a kezdődobásba: A dobó csapat egy játékosa sem érintheti a korongot a levegőben mielőtt a fogadó csapat bármely játékosa hozzáért volna.
A kezdődobás elkapása: Ha a fogadó csapat tagja elkapja a kezdődobást a pálya területén (függetlenül attól, hogy a játéktéren vagy a gólterületen belül kapta el a korongot), akkor annak a játékosnak arról a helyről kell megjátszania a korongot, ahol azt elkapta.
Elejtett kezdődobás: Ha a fogadó csapat egy tagja hozzáér a koronghoz a levegőben, akár a pályán belül vagy kívül, és a fogadó csapat ezek után nem kapja el a korongot, mielőtt az hozzáérne a földhöz, akkor a kezdődobást végző csapat kapja meg a támadás jogát arról a pontról, ahol a korong megállt.
Érintés nélkül leesett korong: Ha a fogadó csapat érintés nélkül hagyja a korongot leesni, és a korong a pálya területén landol, akkor a fogadó csapatnak onnan kell folytatnia a játékot, ahol a korong megállt.
Pályán kívül: Ha a korongot a pályán kívül kapják el, akkor azt ahhoz a ponthoz legközelebb kell vinni, ahol átlépte a határoló vonalat és onnan kell játékba hozni. Ha a korong érintetlenül pályán kívül esett le, akkor a fogadó csapat választhat, hogy onnan hozza játékba, ahol az átlépte a határoló vonalat vagy ujradobást kér vagy él a middle rule vagy a brick rule adta lehetőségekkel.
Újradobás:
o Újradobást a fogadó csapat bármely tagja kérheti, kezét feje fölé emelve és az ?Over? szó hangos kimondásával. Az újradobás kérése után nem lehet a korongot játékba hozni.
o Középre szabály (Middle Rule): A fogadó csapat választhatja, hogy behozza a korongot a játéktér közepéig, egyenlő távolságra a két oldalvonaltól, merőlegesen arra a pontra, ahol a korong elhagyta a játékteret, és ott hozza játékba azt. Mielőtt a fogadó játékos felveszi a korongot, a kezét feje fölé emelve a ?middle? szó hangos kimondásával jeleznie kell. Ezek után a játékos beviheti a korongot a megfelelő helyre, hozzáérinti a földhöz, és azt mondja: ?Disc in play? és a korongot játékba hozza. Ha a korong a fogadó csapat által védett gólterület felett hagyta el a pályát, és a játékos ?middle rule? -t kért, akkor a korongot a gólvonalon kell játékba hozni.
o Brick Rule: A fogadó csapat választhatja, hogy behozza a korongot a játéktér közepéig, egyenlő távolságra a két oldalvonaltól, és legfeljebb 9 méterrel (10 yarddal) beljebb a gólvonaluktól, és ott hozza játékba azt. Mielőtt a fogadó játékos felveszi a korongot, a kezét feje fölé emelve a ?brick? szó hangos kimondásával jeleznie kell. Ezek után a játékos beviheti a korongot a megfelelő helyre, hozzáérinti a földhöz, és azt mondja: ?Disc in play? és a korongot játékba hozza.
Gólszerzés és kezdődobás közötti idő: Gólszerzés és a kezdődobás között a fogadó csapatnak hatvan másodperc áll rendelkezésére a cserékre és, hogy elfoglalják a helyüket, illetve hetvenöt másodpercük van a támadó csapat tagjainak hasonló célokra. Abban az esetben, ha időmérő rendelkezésre áll, akkor a következő szabályok érvényesítése az ő feladata:
o Gólszerzés pillanatában (vita esetén amint a védekező csapat elismeri a gól tényét) elindítja az órát. Negyvenöt másodperc elteltével jelez a védekező csapatnak, hogy további tizenöt másodperc áll még a rendelkezésükre.
o Hatvan másodperc elteltével, ha a fogadó csapat készen áll a folytatásra, az időmérőnek jeleznie kell a kezdődobást végrehajtó csapatnak, hogy további tizenöt másodperc áll rendelkezésükre.
o Ha a fogadó csapat nem áll készen hatvan másodperc elteltével, akkor az időkérésnek minősül, ha van időkérésre lehetősége. Ekkor az időmérőnek jeleznie kell, hogy az egy időkérési lehetőséget felhasznált a védekező csapat, és a védekező csapat által időkérés veszi kezdetét. Ha a fogadó csapatnak nincs több időkérési lehetősége, akkor nem történik időkérés és kezdődobás, hanem a fogadó csapat az általa védett gólterület gólvonal mögött 15 yarddal (12 méterrel), egyenlő távolságra a két oldalvonaltól kapja meg a korongbirtoklás jogát és a játék ellenőrzést (check) követően kezdődik el.
o Ha a kezdődobást elvégző csapat nem áll készen hetvenöt másodperc elteltével, akkor az időkérésnek minősül, ha van lehetősége időkérésre. Ekkor az időmérőnek jeleznie kell, hogy az egy időkérési lehetőséget felhasznált a csapat és az időkérés veszi kezdetét. Ha a kezdődobást elvégző csapatnak nincs több időkérési lehetősége, akkor nem történik időkérés és kezdődobás, hanem a védekező csapat az általa támadott gólterülettől 10 yardra (9 méterre) a brick szabályban meghatározott ponthoz a legközelebb, egyenlő távolságra a két oldalvonaltól kapja meg a korongbirtoklás jogát, és a játék ellenőrzést (check) követően kezdődik el.
o A fogadó csapatnak jeleznie kell, ha a kezdődobás fogadására felkészült, ahogy az a 4.5.4 fejezet 3. pontjában áll (?Készenlét jelzése?). A készenlét jelzése előtt a játékosoknak el kell foglalniuk helyüket, ahogy azt a 4.5.4 fejezet 2. pontjának (?Helyezkedés a kezdődobás?) 2. része (?Fogadó csapat?)írja.
o Az 4.5.4 fejezet 10-es pontja (?Gólszerzés és kezdődobás közötti idő?) szerinti szabályok érvényesek a félidők kezdetét kivéve, hogy az időmérőnek figyelmeztetnie kell a fogadó csapatot 30 és 15 másodperccel a kezdődobás előtt, illetve 15 másodperccel a kezdődobást elvégző csapatot a kezdődobás előtt.
o Az időmérő számára javasolt a jelzéseit síp használatával alkalmazni. Az erre vonatkozó eljárás a WFDF Versenyrendezői Útmutatójában megtalálható.
(4.5.5) Az ellenőrzés (The Check)
Ha a játék megállt:
Valahányszor, amikor a játék megáll, kivéve a gólszerzést, a játék úgy indul újra, hogy a dobó odanyújtja a korongot a dobóvédőnek (marker), hogy megérintse. Ha a dobó kísérletet tesz a korong megjátszására anélkül, hogy a dobóvédő (marker) megérintette volna a korongot, a passz érvénytelen, függetlenül attól, hogy a passz sikeres volt-e vagy sem, és a korongnak vissza kell kerülnie a dobó birtokába.
A játékos mozgása megálláskor:
Amikor a játék áll, kivéve a gólszerezést és a félidő végét követően, (pl.: az egyik játékos megállt cipőt kötni - ez elegendő a játék ilyenfajta megszakítására) az összes játékosnak megállásra kell törekednie (miután észrevette, hogy egy játékostárs cipőt köt) úgy, hogy minél közelebb legyen ahhoz a ponthoz, ahol észlelte a játék megállását (ahol észrevette, hogy játékostársa cipőt köt), és megőrizze védőjéhez képest relatív helyzetét. A játékosoknak meg kell őrizniük ezt a helyzetüket, amíg a dobóvédő (marker) újra nem indítja a játékot oly módon, hogy a dobó megérinti a korongot. Az ellenőrzés (check) ideje alatt a játékosok tisztázzák egymás pozícióját (megállapodnak, hogy mindenki megfelelő helyen áll-e), és miután mindenki kész a folytatásra a játék folytatódik.
(4.6) A pályán kívül
(4.6.1) Definíció: A korong
A korong pályán kívül van, ha az pályán kívüli területtel vagy bármely pályán kívüli tárggyal érintkezik először. A korong levegőben passzolható pályán kívüli terület felett és visszatérhet a pályára anélkül, hogy pályán kívülinek minősülne feltéve, hogy nem érintkezett pályán kívüli tárggyal.
(4.6.2) A védekező játékos
A védekező játékos a pályán kívülre is mehet, hogy leüsse vagy elkapja a korongot.
(4.6.3) A fogadó játékos
A fogadó játékos nem mehet pályán kívüli területre a korongért. Ahhoz, hogy a fogadó játékos pályán belülinek minősüljön, az elkapás pillanatában a játékos első földet érési pontjának tisztán pályán belülinek kell lennie. Ha a játékos bármely testrésze, amely először földet ért pályán kívül volt, akkor a játékos pályán kívülinek minősül.
(4.6.4) A játékos
A játékos pályán kívül van, ha bármikor pályán kívüli területtel érintkezik. Amikor a játékos a levegőben van, akkor az utolsó földdel történt érintkezési pontja dönti el, hogy a pályán kint vagy bent van-e.
(4.6.5 Lendületben lévő játékos
Játék közben, ha a játékos a lendülettől kifut a pályáról, úgy hogy az elkapás pillanatában még a pályán volt, akkor az még pályán belüli elkapásnak minősül. A játékosnak azon a helyen kell a korongot játékba hoznia, ahol elhagyta a pályát.
(4.6.6) A játék újrakezdése, ha a korong elhagyta a pályát
Ha a korong elhagyta a pályát, a támadó csapat dobó játékosának vissza kell hoznia a korongot ahhoz a helyhez legközelebbi pontra, ahol az elhagyta a pályát, és ott kell játékba hoznia. Ekkor a dobó játékosnak a sarkazó lábát a vonalra, nem a pályára, kell tennie mielőtt a korongot játékba hozná. Csak akkor hozhatja a támadó csapat a korongot játékba erről a helyről, ha nem ért hozzá a koronghoz. Ha hozzáért a koronghoz, akkor a pályának a kontaktushoz legközelebbi pontján kell a korongot játékba hozni.
(4.6.7) Dobó pályán kívül
A dobó sarkazása során kiléphet a pályáról anélkül, hogy pályán kívülinek minősülne, feltéve, hogy a sarkazó lába végig a pályán belül marad.
(4.7) Gólterületen belüli korongbirtoklás
(4.7.1) Védett gólterület
Ha az addig védekező csapat az általa védett gólterületben szerzi meg a korongot, akkor a dobó játékos vagy arról a helyről hozza játékba a korongot, ahol megszerezte azt; vagy merőlegesen a gólvonalra viheti, és ott hozhatja játékba. Ha az utóbbit választotta a dobó, akkor nem dobhatja el a korongot mindaddig, amíg pontosan el nem érte a gólvonalon a megfelelő helyet.
(4.7.1.1) Cselezés vagy várakozás
Ha a játékos cselez, vagy várakozik miután megszerezte a korongot a saját gólterületén belül, ez egyértelműen kifejezi azt a szándékát, hogy onnan kívánja a korongot játékba hozni, ahol megszerezte. Ezután a dobó már nem viheti fel a korongot a gólvonalra.
(4.7.1.2) Passz csapattárstól
Ha a fogadó játékos a saját csapattársától kapott passz eredményeként kerül a saját gólterületén belülre, akkor nincs lehetősége arra, hogy felvigye a korongot a gólvonalra, de arról a pontról, ahol megkapta a korongot, továbbpasszolhatja. Tehát ez azt jelenti, hogy nem szerezhet öngólt.
(4.7.2) Támadott gólterület
Ha a védekező csapat megszerzi a korongot oly módon, hogy elkapja a támadó csapat passzát a támadó által védett gólterületben, akkor turnover következik (lásd 4.9 fejezetet) és a dobó játékosnak a szerelés helyéről merőlegesen a gólvonalra kell vinnie a korongot és onnan kell játékba hoznia.
(4.8) Gólszerzés
Gólt úgy lehet elérni, ha a támadó csapat fogadó játékosa elkap egy passzt saját csapattársától úgy, hogy a fogadó az általuk támadott gólterületen belül van.
A fogadó játékosnak figyelnie kell arra, hogy az elkapás pillanatában a gólterületen belül volt-e. Csak akkor számít gólnak, ha az elkapás utáni első földet érés teljesen a gólterületen belül történt.
Abban az esetben ha a fogadó játékost a lendület a támadott gólterületen belülre viszi, akkor vissza kell vinnie a korongot a gólvonal azon pontjához, amely legközelebb van ahhoz a helyhez ahol megkapta a korongot, és onnan kell a korongot megjátszania.
A játékosnak teljes egészében a gólterületen belül kell lennie és tudatában lenni, hogy gólt szerzett. Ha a játékos továbbdobja a korongot és ezután szerelés történik, akkor a gól nem érvényes.
(4.9) Eladott korong, a támadás jogának elvesztése (Turnovers)
Bármikor, amikor a támadó csapat eladja a korongot (turnover happens), az addig védekező csapat kapja meg a támadás jogát, és az addig támadó csapatnak védekeznie kell.
Támadás jogának elvesztését eredményezi (turnover happens if), ha
a passzt a védekező csapat bármely tagja elkapja,
a passzt a védekező csapat bármely tagja leüti a földre,
a korong bármely okból hozzáért a földhöz repülés közben, azaz ha a dobó cselezés közben a földhöz érinti a korongot az nem szerelés,
a korong pályán kívüli tárggyal érintkezett repülés során,
a dobó vagy a fogadó játékos, védő szabálytalankodása nélkül elejti a korongot.
A korong az addig védekező csapat birtokába kerül és a játék ellenőrzés (check) után folytatódik azokban az esetekben, ha:
a dobóvédő (marker) számolása elérte a maximum értéket (lásd 4.11.2 fejezetet) ?Számolás (Stalling)?,
a korongot egyik játékos a másiknak átadta (nem dobta, nem pörgött a korong a levegőben),
a dobó szándékosan elüti a korongot egy játékostól saját magának,
a dobó elkapja a saját dobását,
egy játékos időt kér, de már nincs lehetőség csapat időkérésre.
Amikor a dobó úgy kapja el a dobását, hogy egy másik játékos már hozzáért, akkor az nem eredményezi a korong elvesztését (turnovert).
(4.10) A dobó (The Thrower)
Egy játékosból dobó lesz, ha:
megfogja a kezdődobást,
passzot kap egy csapattársától,
az ellenfél passzát elfogja,
felveszi a korongot egy elrontott passzt (turnover) követően.
Ha az eladott korong (turnover) a földön van, akár pályán kívül vagy belül, bármely támadó játékos felveheti és dobó játékos lehet. A védekező játékos, aki elkapta az ellenfél passzát (és ezáltal dobó játékos lett), nem dobhatja el a korongot, amíg meg nem határozta a sarkazó lábát. Ha eldobja, akkor lépéshibát (travelling) követ el (lásd 4.12.3 fejezetet).
Eldobás előtt a dobó játékosnak meg kell határoznia a sarkazó lábát és azt nem változtathatja meg, amíg el nem dobta a korongot, kivéve azt az esetet, amikor a korong elkapása és a továbbdobása között legfeljebb három lépést tett meg. Ekkor nem követ el lépéshibát (lásd 4.12.3 fejezetet). A dobónak joga van bármely irányban meghatározni a sarkazó lábát. De ha már a dobóvédő szabályosan elfoglalta a pozícióját, akkor a dobó nem fordulhat bele sarkazáskor a védőjébe. A dobó bármilyen módon és bármilyen irányba eldobhatja a korongot.
Abban az esetben, amikor a dobó játékos elejti a korongot, anélkül, hogy a védő szabálytalankodott volna, akkor az teljesítetlen passznak számít és az addig védekező csapaté a támadás joga.
(4.11) A dobóvédő (The Marker)
(4.11.1) A védekezés
Egyidőben a dobó játékoson csak egy dobóvédő (marker) védekezhet. A játékost dobóvédőnek (marker) tekintjük, ha a dobójátékos sarkazó lábától számított 3 méteren belül van és nincs fogadó játékos a dobótól számított 3 méteren belül. Ha a dobót egynél több játékos védi, akkor a dobó ?Double team? kiáltással jelezheti azt. Első alkalommal, amikor a dobó ?double team?-et jelez a számoló védőnek le kell vonnia 2 másodpercet abból az értékből, ahol tart és megszakítás nélkül folytatnia kell a számolást. Ha a dobó másodszor hívott "double team"-et, akkor a szabálytalanság (foul) és ellenőrzés (check) után a számolás nulláról folytatódik.
Védekezés közben a dobóvédőnek (marker) nem szabad a dobó sarkazó lábát terpeszbe fognia, azaz nem lehet a dobó sarkazó lába a dobóvédő (marker) két lába között.
Védekezéskor a dobó és a dobóvédő (marker) közötti korongátmérő távolságot mindig meg kell tartani. Az mindkét játékos kölcsönös felelőssége, hogy tekintetbe vegyék a másik helyezkedését és a szabályosan elfoglalt védő-, dobópozíciót sarkazással, illetve szabálytalansággal ne sértsék meg.
A dobóvédő (marker) védekezés közben a kezével sem akadályozhatja a dobót a sarkazásban.
(4.11.2) Számolás (Stalling)
Amikor a dobóvédő (marker) a dobótól 3 méternél kevesebb távolságra van elkezdhet számolni. A dobóvédőnek a számolást a ?Stalling? kiáltással kell kezdenie és másodpercenként tízig számolnia. Ha a dobó nem dobta el a korongot a ?tíz? szó első hangjáig, akkor az azt eredményezi, hogy az addig védekező csapat kapja meg a korongbirtoklás jogát és a játék ellenőrzés (check) után folytatódik. Ha a számolás közben a védekező csapatból egy másik játékos veszi át a dobóvédő (marker) szerepét, akkor a számolást újra kell kezdenie. Abban az esetben, amikor a dobóvédő (marker) kiszámolta a dobót (in the event of stall), az ezelőtt dobóvédő (marker), támadó játékos lett és neki nem muszáj felvennie a korongot az ellenőrzés (check) után. Az ezelőtt dobó, dobóvédő (marker) lett és ő nyújtja oda a dobónak a korongot ellenőrzésre (check). Ha ezelőtt dobóvédő (marker), most támadó, nem akar dobó lenni, akkor a dobóvédő (marker) leteszi a korongot a földre ezzel megtörtént az ellenőrzés (check) és azt kiáltja: "Disk in play".
(4.11.3) A számolás újrakezdése szabálytalanság után
Ha a dobóvédő (marker) számolását megszakítja egy "Foul" kiáltás, akkor a szabálytalanság megbeszélése után a számolást a következő módon kell folytatni:
Ha a szabálytalanságot védekező játékos ellen jelezték, akkor a számolást nulláról kell folytatni kivéve, ha vitatott szabálytalanság (contested foul) vagy ha a számolás öt fölött tartott. Ezekben az esetekben a számolást öttől kell folytatni, azaz: ?Számolok, hat ...? (?Stalling, six ...?)
Ha a szabálytalanságot a támadó játékos ellen jelezték, akkor a számolást onnan kell folytatni, ahol abbamaradt.
(4.11.4) A számolás újrakezdése időkérés után
Amikor a játék folytatódik az időkérés után, akkor a számolást arról az értékről kell folytatni, ahol az abbamaradt.
(4.11.4.1) Gyors számolás
Ha a dobóvédő (marker) gyorsan számol, a dobó ?Fast count? kiáltással jelezheti azt. Első alkalommal, amikor a dobó "Fast count"-ot jelez a számoló védőnek le kell vonnia 2 másodpercet abból az értékből, ahol tart és megszakítás nélkül folytatnia kell a számolást. Ha a dobó másodszor hívott "Fast count"-ot, akkor az szabálytalanság (foul) és a játék ellenőrzés (check) után, a számolás nulláról folytatódik.
(4.11.4.2) Vitatott, időn túli dobás (Contested Stall)
A dobó vitathatja az időn túli dobást, ha biztos abban, hogy még azelőtt eldobta a korongot, hogy meghallotta volna a "tíz" első hangját.
Vitatott időn túli dobás esetében, ha a passz teljesült, eljutott szabályosan egy fogadó játékoshoz, akkor a játék megáll, és a korong visszakerül a dobó játékoshoz és a játék ellenőrzés (check) után, a számolás nyolctól folytatódik.
Vitatott időn túli dobás esetében, ha a passz nem teljesült, azaz a korong birtoklásának elvesztése (turnover) történt, akkor a játék megszakítás nélkül folytatódik.
(4.12) A fogadó játékos (The Receiver)
(4.12.1) A korongbirtoklás (Possession)
A fogadó játékosból korongot birtokló játékos lesz, ha egyértelműen irányítása alatt van a nem pörgő korong valamint, ha a játékterületen belül a talajjal kontaktusban van. Abban az esetben, ha a földre érkezés következtében a fogadó játékos kapcsolata a koronggal megszakad, akkor azon a ponton a korong birtoklása is végetér.
(4.12.2) A korong ?ügyetlen? ütögetése (Bobbling)
A korongbirtoklás megszerzését célzó a korong ?ügyetlen? ütögetése (bobbling) megengedett, de a szándékos, az előrehaladást szolgáló a korong látszólag ?ügyetlen? ütögetése (bobbling) nem megengedett, és lépéshibának számít. Ebben a pontban leírt a korong ?ügyetlen? ütögetésének (bobbling) számít a tipping, delaying, guiding és a brushing.
(4.12.3) Lépéshiba (Traveling)
Ha a fogadó játékos mozog, amikor elkapja a passzt, akkor a lehető legkevesebb lépésben megállásra kell törekednie. Továbbá a fogadó játékos, aki futás vagy ugrás közben kapta el a korongot folytathatja a futást és passzolhat a dobást megelőző háromszor lépésen belül, abban az esetben, ha nem változtat közben irányt és nem növeli közben a sebességét. Ennek a résznek az áthágása a lépéshibának (traveling) számít. (lásd 4.16.3 fejezetet).
(4.12.4) Egyidejű elkapás
Ha a korongot egyidejűleg kapja el a védő és a támadó játékos, akkor a támadó játékos megőrzi a korongbirtoklás jogát.
(4.12.5) Szerelés (Interception)
Egy passz elfogottnak tekinthető (szerelés történik), ha a védekező játékos kapja el a passzt. Ha a védekező játékos elkapta a passzt, de véletlenül elejti, mielőtt leérkezne azt inkább blokkolásnak, mint szerelésnek tekinthető.
(4.12.6) Bíráskodás
Ha egy passz úgy érkezik, hogy tisztázatlan hogy az elkapás előtt érintette-e a földet (a fű a pálya részének tekintendő), akkor az a játékos dönt, aki a legjobb helyzetből látta, hogy jó elkapás történt-e. Azonkívül, ha tisztázatlan, hogy a fogadó játékos a pályán belül vagy kívül állt az elkapás pillanatában, akkor az a játékos vagy azok játékosok dönthetnek, akiknek a legjobb rálátásuk volt az esetre.
(4.12.7) Kiszorítás pályán kívülre (Force-Out Foul)
Ha a fogadó játékos levegőben van, amikor birtokába kerül a korong és még mielőtt földet érne fizikai kapcsolatba kerül egy védekező játékossal és ez az érintkezés pályán kívüli leérkezést okoz, akkor a fogadó ?out-of-bounds?-ot vagy ?force-out foul?-t jelezhet. Ha ez a szabálytalanság a gólterületen belül történik és nem vitatott, akkor a gól érvényes.
(4.13) Szabálytalanságok (Fouls)
(4.13.1) Definíció
Szabálytalanság az ellenfelek játékosai között fizikai kontaktus eredménye. A szabálytalanságot jelezheti a szabálytalanságot elszenvedett játékos úgy, hogy a ?Foul? szót, hangosan és rögtön a szabálytalanság után kiáltja.
(4.13.2) Felelősség
A fizikai kapcsolatot indító játékos felelős a szabálytalanságért.
(4.13.3) Dobás közbeni szabálytalanságok (throwing foul)
A dobás közben szabálytalanság (throwing foul) jelezhető, amikor fizikai érintkezés történik a dobó (thrower) és a dobóvédő (marker) között, még mi előtt a korong eldobásra kerülne. Ha a fizikai kontaktus a dobás lendülete következtében történik, az nem meríti ki a szabálytalanság tényét, de ettől függetlenül kerülendő magatartás.
Ha a dobás közben szabálytalanságot követ el a dobó vagy a dobóvédő, akkor a játék megáll és a korongbirtoklás joga az ellenőrzés (check) után a dobót illeti meg.
Ha a dobó ellen követik el a szabálytalanságot a dobás közben és a passz sikeresen teljesül, akkor a szabálytalanság automatikusan érvényét veszti és a játék megszakítás nélkül folytatódik, az előnyszabály lép életbe.
Ha a dobóvédő (marker) ellen követik el a szabálytalanságot a dobás közben és a passz sikertelen, akkor a játék megszakítás nélkül megy tovább (turnover). Ha a passz sikeresen teljesül, akkor a korong visszakerül a dobóhoz. A játék az ellenőrzést (check) követően folytatódik, és a számolás megy tovább onnan, ahol félbeszakadt.
Ha bármilyen meg nem engedett tevékenység, vagy szabálysértés birtoklást eredményez egy olyan játékostól, aki a levegőben tartózkodott mikor elengedte a korongot, akkor a játékot a pálya azon pontjához legközelebb kell újrakezdeni, ahonnan a dobás történt.
(4.13.4) Elkapás közbeni szabálytalanságok (catching fouls)
Elkapás közben szabálytalanság (catching foul) jelezhető, ha fizikai érintkezés történik az ellenfelek játékosai között a korong megszerzésekor, vagy szerelési kísérlet alkalmával. Természetesen a korong megszerzése során vagy rögtön utána a fizikai kontaktus gyakran elkerülhetetlen, azonban ez nem meríti ki a szabálytalanság tényét.
Zavaró hatás: ha bármely játékos fizikai kontaktusba kerül az ellenfél játékosával mielőtt a korong megérkezne, és ezáltal akadályozza az ellenfelét a korong megjátszására irányuló próbálkozásában, akkor a játékos szabálytalanságot követ el.
Ha egy játékos a korong megjátszására irányuló próbálkozása során fizikai kapcsolatba kerül pozícióját jogosan elfoglalt álló ellenféllel (függetlenül attól, hogy a korong érkezése előtt vagy után történik a kontaktus), akkor a játékos szabálytalanságot követ el.
Ha elkapás közben szabálytalanság történik, és a szabálytalanság nem vitatott, akkor a korongbirtoklás joga azt a játékost illeti meg, aki ellen a szabálytalanságot elkövették.
Ha a szabálytalanság vitatott, akkor a korongbirtoklás joga visszaszáll a dobó játékosra. Ha nem vitatott szabálytalanság történik a támadó csapat által támadott gólterületen belül, kivéve a kívülre történő kiszorítás (force-out-foul) szabálytalanságát, akkor az a játékos, aki ellen szabálytalanságot követtek el jogosult a korongbirtoklásra, és a játék a gólvonal azon pontjához legközelebb folytatódik, ahol a szabálytalanság történt.
(4.13.5) Agresszív magatartás
A veszélyes, agresszív magatartás, vagy a játékostársak biztonságának figyelmen kívül hagyása kimeríti a szabálytalanság tényét.
(4.13.6) Játékosok helyezkedése
Szabálytalanság jelzése után minden játékosnak meg kell őriznie azt a pozícióját, amelyet a szabálytalanság bemondása idején elfoglalt addig, amíg a játék nem folytatódik.
(4.14) Helyezkedés (Positioning)
(4.14.1) A helyezkedés (Right to Position)
Minden játékos, a dobót kivéve, mint azt a 10. pont 2. bekezdése írja, jogosult a pálya bármely, az ellenfél által nem foglalt részét elfoglalni, feltéve, hogy a pozíciójának felvétele nem jár testi érintkezéssel.
(4.14.2) Fizikai kontaktus elkerülése (Avoiding Contact)
Minden játékos felelőssége, hogy a játék során a fizikai kontaktus elkerülése érdekében mindent elkövessen. Erőszakos viselkedés szabályszerű pozícióban lévő játékossal szemben felesleges vészhelyzetet eredményezhet, ami kimeríti a szabálytalanság tényét, és szigorúan kerülendő.
(4.14.3) Elzárások (Picks)
A játékosnak nem szabad olyan pozíciót elfoglalnia, vagy olyan módon mozognia, amivel akadályozza a mozgásában az ellenfelét. Elzárás esetén az akadályoztatott játékosnak azonnal és hangosan ?Pick?-et kell jeleznie. Ekkor a játékosok megállnak, és a játék ellenőrzés (check) után, a számolás pedig onnan folytatódik, ahol abba maradt vagy öttől, ha öt fölött volt az elzárást megelőzően. Az előnyszabályra történő hivatkozás csak az elzárás hívását követő első elkapásig történhet meg.
(4.14.4) Függőlegesség elve (Principal of Verticality)
Minden játékosnak joga van a közvetlen felette lévő térhez. Következésképpen a játékos nem akadályozhatja az ellenfelét a korong elkapására irányuló kísérletében azzal, hogy kezét az ellenfele fölé helyezi. Abban az esetben, ha mégis ezt teszi, és ezzel fizikai kontaktus történik a két játékos között, akkor szabálytalanságot lehet hívni.
(4.14.5) A korong megjátszása (Palying the Disc)
Amikor a korong a levegőben van, akkor minden játékos megjátszhatja a korongot az ellenféllel szemben.
(4.14.6) Levegőben lévő játékosok jogai (Rights of Players Off the Ground)
A játékos, aki elugrott jogosult ugyanoda visszaérkezni anélkül, hogy az ellenfél akadályozná. Leérkezhet egy másik pontra is feltéve, ha az a pont nem foglalt az elemelkedése pillanatában, és ha az indulási és érkezési pont közötti út is szabad az elemelkedése pillanatában.
(4.15) Tisztviselők
(4.15.1) Definíció
Számos, a játékban részt nem vevő tisztviselőt, lehet bevonni az ultimate játékba. Az ilyen tisztviselők lehetnek az időmérők, gólbírók és a megfigyelők. Az ő feladatuk, hogy segítsék a csapatokat, és érvényre jutassák a szabályokat. Egy személy végezhet összetett tisztviselői feladatot is.
(4.15.2) Időmérő
Csakis az időmérő jogosult megállapítani, hogy:
a pontszerzés és a kezdődobás közötti idő eltelt,
lejárt az időkérés ideje,
a játékrész véget ért, vagy elkezdődött.
(4.15.3) Gólbíró
Csakis a gólbíró jogosult:
a csapatok által szerzett pontok vezetésére,
jelezni a csapatkapitányoknak a félidő és a mérkőzés végét,
nyilvántartani a csapat időkéréseit és
megállapítani, hogy hosszabbítás szükséges a mérkőzés eldöntéséhez.
(4.15.4) Megfigyelők
A csapatkapitányok belátásuk szerint megegyezhetnek abban, hogy megfigyelőként tevékenykedhessen legfeljebb hat olyan személy, akik nem vesznek részt a játékban. A megfigyelők feladata, hogy gondosan megfigyeljék a játékot azért, hogy a vitatott, nem eldöntött helyzetekben döntést hozzanak. A megfigyelők passzívan követik a játékot, azaz nem szabad saját maguktól bármilyen szabálytalanságot jelezniük.
Amikor vita támad, és azt nem tudják eldönteni az érintett játékosok vagy a csapatkapitányok, akkor a kapitányok felkérhetik a kijelölt megfigyelőket, hogy határozhatják meg az álláspontjukat. A megfigyelők közül a legjobb perspektívában lévő tisztviselő foglalhat állást az esetben. A megfigyelők dönthetnek úgy, hogy megvitathatják egymás között az eseményt mielőtt állást foglalnak.
Egy megfigyelői állásfoglalás esetén a csapatok beleegyeznek, hogy elfogadják a megfigyelői döntést.
(4.16) Szabálysértések (Violations)
(4.16.1) Általános
Szabálysértés (violation) történik, ha a játékos megszegi bármely a szabálykönyvben leírt rendelkezést, kivéve, ha az a szabály összefügg a fizikai kapcsolattal.
(4.16.2) Szabálysértés jelzése
Szabálysértést jelezheti bármely játékos, aki felismeri, hogy szabálysértés történt. A játékosnak rögtön és hangosan ?Violation? szóval, vagy a szabályszegés speciális nevének kiáltásával kell jelezni.
(4.16.3) Lépéshiba (Traveling)
A korongot birtokló játékos részéről koronggal történő haladás szabálysértést, lépéshibát (trevel) jelent és nem megengedett.
A dobónak minden esetben a sarkazó lábát vagy a sarkazó lábának egy pontját a talajon kell tartania ? meghatározva ezáltal a sarkazó lábát. Ha a dobó felemeli a talajról a sarkazó lábát, akkor lépéshibát követ el.
Ha a fogadó játékos több lépést tesz a passz elkapása után, mint amennyire a megálláshoz szüksége van, akkor lépéshibát követ el.
Ha a fogadó játékos egy passz elkapása után megállás nélkül passzol, és közben több mint három lépést tesz (még mielőtt megállna), akkor lépéshibát követ el.
Ha a számolás (stall count) folyamatban volt és lépéshibát jeleztek, akkor a számolást a megszakítás pontjától kell folytatni, vagy öttől ha a számolás öt fölött volt.
Ha a dobó már eldobta a korongot ? már passzolt ? a lépéshiba jelzése után, és a passz nem sikerült, akkor a passz érvényes, azaz a támadó csapat elveszti a támadás jogát (turnover).
(4.16.4) A korong kézből történő kiütése (Strip)
A védekező játékos nem érintheti meg a korongot, amely a dobó vagy a fogadó birtokában van. Ha a védekező játékos hozzáér az ellenfele által birtokolt koronghoz és ez azt eredményezi, hogy a támadó játékos elejti a korongot, akkor a játékos aki birtokolta a korongot "Strip"-pel jelezheti ezt.
Ha a játékos birtokában volt a korong és visszaszerzi a korongbirtoklást azon a helyen, ahol elkövették ellene a strip-et, akkor a játék ellenőrzés (check) után folytatódik.
Ha számolás folyamatban volt, amikor strip történt, akkor a számolást nulláról kell újra kezdeni.
Elkapás közben történt strip-et úgy kell tekinteni, mint egy vitatott, elkapás közben történt szabálytalanságot (foul), azaz a korongbirtoklás joga visszaszáll a dobó játékosra. Ha egy nem vitatott strip a gólterülten belül történik, akkor az kimeríti a gólszerzés feltételét.
(4.17) Játék megszakítások (Stoppage of Play)
(4.17.1) Általános
Bármikor, ha a játék szabályainak megszegése, vagy időkérés történik, a játék megáll és a korongot ellenőrzést (check) követően lehet játékba hozni a pályának arról a pontjáról, ahol a játék megszakítása előtt utoljára birtokolták, kivéve ha a szabályok máshogy nem rendelik.
(4.17.2) Előnyszabály (Play Continuation Rule)
Ha egy szabálytalanságot, szabálysértést vagy elzárást jeleznek miközben levegőben van a korong a játék folytatódik, amíg a korongbirtoklás jogát valamely játékos meg nem szerzi.
Ha az a csapat, amely előnyt remél a szabálytalanság, szabálysértés vagy elzárás jelzésével, a korongbirtok- lást megszerzi annak a dobásnak a révén, amelynek során a szabálytalanságot, szabálysértést vagy elzárást jelezte, akkor a játék megszakítás nélkül folytatódik. A jelzést adó játékos felelőssége, hogy a ?Play on? kiáltással tájékoztassa a játékosokat, hogy az előnyszabállyal kíván élni.
Ha a passz teljesült, és szabálytalanságot, szabály- sértést vagy elzárást a támadó csapat játékosa ellen jelezték, akkor a passz nem érvényes és a korongbir- toklás joga visszaszáll a dobó játékosra, kivéve a 4.13.4 fejezetének 3. pontját. Azonban, ha a szabálysértés nem érinti a védekező játékos próbálkozását (pl.: egy elzárás nem érinti a korong megjátszására irányuló védekező játékost), akkor a védekező játékosnak ezt el kell ismernie, és a játék ellenőrzést (check) követően arról a pontról folytatódik, ahol a passzt elkapták.
(4.17.3) Vitás helyzetek (Disputes)
Alapelv: bármikor, ha bármely szabálytalanság vagy szabálysértés jelzése esetén vitás helyzet áll elő, akkor a korong visszakerül a dobó játékoshoz, ahol a vita előtt volt és a játék ellenőrzés (check) után folytatódik.
Időkorlát: abban az esetben, ha a vitatkozás fél percet meghaladja, tisztviselőket be lehet vonni (ha rendelkezésre állnak), hogy minél előbb megoldás szülessen a vitás helyzetben, különben a korong a korong visszakerül a dobó játékoshoz, ahogy azt a 17. pont 1. bekezdése rendeli.
(4.17.4) Egyidejű szabálytalanságok (Offsetting fouls)
Ha elkapás közben egyidejűleg jelez szabálytalanságot (cathching foul) a támadó és védő játékos, akkor a korong visszakerül a szabálytalanságot megelőzően a korongot legutoljára birtokolt játékoshoz, és a játék ellenőrzés (check) után folytatódik.
(4.18.0) Etikett
(4.18.1) Nem jelzett szabálytalanság (Uncalled Foul)
Ha egy szabálytalanság megtörténik, és azt nem jelezték, akkor annak a játékosnak, kell tájékoztatnia a sértett játékost a szabálytalanság tényéről, aki azt elkövette.
(4.18.2) A gól és a kezdődobás közötti idő
Mind a két csapat felelőssége, hogy minimalizálják a gólszerzés és az azt követő kezdődobás között eltelt időt.
(4.18.3) Újradobás jelzése (Rethrow signal)
Ha a kezdődobást fogadó csapat úgy dönt, hogy a pályán kívülre került kezdődobást újra szeretné dobatni, akkor azt mihamarabb jelezni kell.
(4.18.4) Vitás helyzetek (Disputes)
Vitás helyzetek vagy a pályán lévő játékosok tanácstalansága esetén a játékot tanácsos megszakítani, és a vitás helyzet megoldása után, ellenőrzést (check) követően folytatni.
(4.18.5) Kezdő játékosokkal szembeni előzékenység (Novice Consideration)
Nem versenyen történő játék esetén, ahol kezdő játékos követ el valamilyen szabálysértést úgy, hogy figyelmen kívül hagy bármilyen a szabálykönyvben foglalt pontot, akkor tanácsos a játékot megszakítani és elmagyarázni a játékosnak, hogy melyik szabályt, milyen módon szegte meg.
5 . Függelék - Szószedet
A korong játékba hozása (put the disc in play)
A korongot játékba hozza a dobó játékos, amikor meghatározza a sarkazó lábát és kész a korong megjátszására, illetve kezdődobás esetén, amikor jelzést megadják a kezdődobás végrehajtására.
Ahol a korong megáll (where the disc stops)
Ahol a korong megáll, az a pont, ahol:
a korongot elkapták,
a földön a gravitációból eredően megállapodik vagy
befejezi a gurulást, vagy csúszást.
Dobóvédő (marker)
Az a védekező játékos, aki a dobó ellen védekezik.
Ellenőrzés (check)
Ellenőrzés az a mozdulat, amikor a dobóvédő hozzáér a koronghoz, mielőtt a játék újrakezdődne, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a játékosok elfoglalták a helyüket és készen állnak a folytatásra.
Feltartás (pick)
Feltartásnak minősül a játékos minden olyan mozdulata, amellyel gátolja ellenfél játékosát a mozgásban.
Fizikai kapcsolat (contact)
Ellentétes csapatban lévő játékosok érintkezése.
Fogadó játékosok (receivers)
A dobó kivételével az összes a pályán lévő támadó játékos.
Gólterület (endzone)
A pálya azon része, ahol gólt lehet szerezni.
Gólvonal (goal line)
Az a határoló vonal, amely a játékterületet elválasztja a gólterülettől. A gólvonal nem része a gólterületnek.
Határoló vonalak (perimeter lines)
Azon jelölő vonalak, amelyek a pálya részeit elválasztják: a játékteret a gólterülettől, illetve a pálya területét a pályához nem tartozó területektől.
Játékos (player)
A 14 pályán lévő személy közül bármelyik.
Játékterület (playing field proper)
A pálya azon területe, amelyen a játék zajlik kivéve a gólterületet.
Kezdődobás (throw-off)
Az a folyamat, amely segítségével a játék elkezdődik a játék kezdetén, illetve a gólszerzést követően. A kezdődobás úgy kell végrehajtani, hogy a játékos a csapata által védett gólterület gólvonaláról átdobja a korongot a fogadó csapatnak, ezzel a korongbirtoklás joga is a fogadó csapatot illeti.
Leérkezés helye (point of contact)
A pálya azon pontja, ahol a játékos először földet ért.
Pályán kívül (out-of-bounds)
Minden olyan terület, amely nem tartozik a pályához, beleértve a határoló vonalakat.
Sarkazó láb (pivot foot)
A játékosnak az a lába, amellyel meghatározza pozícióját a pályán, miután megszerezte a korongbirtoklás jogát.
Támadó csapat (offensive team)
Az a csapat, amely birtokolja a korongot.
Védekező csapat (defensive team)
Az a csapat, amely nem birtokolja a korongot.
